Szeptember 5-től országszerte több száz helyen adhatóak le az aláírások. A kezdeményezésről Vona Gábor, Z. Kárpát Dániel és Volner János tartott sajtótájékoztatót a nyugati téri aluljáróban.

Vona Gábor elmondta, az akcióval kapcsolatban számtalan pozitív visszajelzést kaptak, mivel a kormány ez irányú politikája rendkívül negatív. A pártelnök szerint az aláírásgyűjtés célja a nyomásgyakorlás, az kívánják elérni, hogy a kormány gondolja újra a devizahitelesekkel kapcsolatos politikáját, és egyúttal mentse meg az ország gazdaságát.

Rámutatott: ahogyan az autót benzinnel kell feltankolni, hogy menjen, az ország gazdaságát is fel kell tölteni a megfelelő működéshez. A pénzeket nem államadósságra kell fordítani, hanem rávenni az embereket, hogy vásárlással segítsék a gazdasági növekedést, csakhogy jelenleg a polgárok a sárga csekkek befizetésére költik a pénzt, másra pedig nem marad. Mint nyilatkozott, a kormány másfél év alatti tehetetlensége tagadhatatlan, így a Jobbik szerint csak a forintosítás nyújthat megoldást.

A nemzeti radikális párt véleménye szerint a hiteleket a felvételi árfolyam alapján forintosítani kell, a költségeit pedig a bankokra kell terhelni. A pártelnök szerint nem elfogadható, hogy a felelősséget a lakosságra hárítják, mivel négy valódi felelős van: a bankok, a jegybank a magas alapkamat miatt, az MSZP kormány, akiknek az idején megugrott a devizahitelesek száma, és a tehetetlennek bizonyuló második Orbán-kormány.

Vona Gábor után Z. Kárpát Dániel kifejtette: a bankoknak összesen ötezer milliárd forinttal tartoznak a hitelesek, és ennek a problémáját halogatni, eltologatni szinte már hazaárulással ér fel. A képviselő elmondta, hogy a héten megtartott Fogyasztóvédelmi Bizottság ülésére a kormány képviselői nem jöttek el, mondván majd a Fidesz útmutatásai alapján fognak majd állást. A jelen lévő PSZAF és Bankszövetség elnökei pedig azt kifogásolták, hogy visszamenőleges hatállyal vonják felelősségre a bankokat.

Z. Kárpát szerint a bankok az igazi felelősök, a hitelesek pedig alárendelt szerepben állnak, amit erősítenek az egyoldalú szerződésmódosítások, amit még 2001-ben az első Orbán-kabinet vezetett be. A megoldás pedig nem ócsai gettótelepek és piramisok építése - fogalmazott -, hanem az ezekre fordított pénz Nemzeti Kríziskezelőbe fordítása, majd azon hitelek állami ellenőrzés alá vonása, amiket a forintosítás után nem tudnak vagy nem kívánnak a bankok kezelni. Kiemelte: nem kifizetni kell a hiteleket az adósok helyett, mindössze megfelelő módon, például megemelt futamidővel, vagy csökkentett részletekkel folyósítani a törlesztőket.

Ezután Volner János képviselő úgy nyilatkozott, hogy a PSZAF adatai szerint valótlan a bankok azon állítása, hogy a jelentősen megemelt részletekre azért volt szükség, mert annak idején ők is svájci frankban vették fel a hitelek kifizetésére a pénzt. Mint kifejtette, csak egy kisebb része volt svájci frank alapú, mert akkoriban a hazai betétállomány nyújtotta a bankoknak a fedezetet. Volner szerint világos, hogy az egész arra megy ki, hogy minél jobban megkopasszák az anyagilag kiszolgáltatott lakosságot.

A sajtótájékoztató végén Vona Gábor újságírói kérdésre elmondta, hogy ha kell, az október 23-i nagygyűlésükön is a devizahitel-válság témájával fognak foglalkozni, lehetőleg egy bank, vagy pénzügyi épület előtt. A pártelnök zárszóul Pongrácz Gergely néhai forradalmár szavait idézte: “Kijöttek a tankok, bejöttek a bankok”.