Hegedűs Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az alkotmányozással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban a nemzeti bank függetlensége a politikai viták kereszttüzébe került. A Monetáris Tanács Tagjainak megválasztásának módja, pontosabban: annak megváltozása során a baloldali ellenzék – amelynek pártjai most nincsenek jelen, kihúzván magukat törvényhozói felelősségük alól – a jegybanki függetlenség végének rémével riogatott, amit a kormánypártok és maga a kormány is erőteljesen cáfolt - hangsúlyozta.Hegedűs kijelentette: a Jobbik értelmetlennek tartja a jegybanki függetlenség végével való riogatást. Mégpedig azért, mert magát a jegybanki függetlenséget tartjuk értelmetlennek, sőt károsnak.Függetlenségen ugyanis azt értik politikusok, elemzők és újságírók egyaránt, hogy a központi bank legyen független a mindenkori végrehajtó hatalomtól, mondván: ha a kormányzati gazdaságpolitika „elszalad”, akkor a jegybank legyen ott, és korrigálja a tévesnek vélt pályát a maga eszközeivel. Vagyis ez a megközelítés a jegybankot a „fékek és ellensúlyok” rendszerének részeként tekint – hangsúlyozta, majd hozzátette: „ez agyrém”.Véleménye szerint a „fékek és ellensúlyok” indokoltak olyan területeken, amelyek az alapvető szabadságjogokat érintik, és ott, ahol ezek nélkül totális hatalomgyakorlás veszélye fenyegetne. A gazdaságpolitika irányításának eszköztára komplex, és minden eleme összefügg minden más elemével – emelte ki. A jegybank ezen belül a monetáris politikát irányítja, amely – a pénzkibocsátás mennyiségén és az alapkamat mértékén keresztül – erőteljes hatást gyakorol az inflációra, a gazdasági növekedésre és a fizetési mérlegeinkre, a növekedésen keresztül pedig közvetve a foglalkoztatásra is. Vagyis az összes meghatározó mutatónkat döntő mértékben befolyásolja. A kormány ezzel szemben a fiskális (költségvetési) politikára, a fejlesztési politikára, a szabályozásra és a közpolitikai eszköztárra támaszkodhat, ugyanúgy befolyást gyakorolva a növekedésre, a foglalkoztatásra, az inflációra és fizetési mérlegeinkre – tette hozzá.Mi indokolja azt, hogy a gazdaságpolitika irányításának eszköztárából egyszerűen kiemeljük a monetáris politikát, a gazdaságpolitika céljai közül pedig az infláció féken tartását, és ezeket függetlenítjük a kormányzati gazdaságpolitikától? Hegedűs szerint semmi. Indoklása szerint az infláció fontos, de nem fontosabb, mint a növekedési vagy foglalkoztatási ráta. Egy jó kormányzati gazdaságpolitika ügyesen optimalizál a fő célok és mutatók, illetve az ezek eléréséhez szükséges eszközök között. Ha ezek közül – függetlenség címén – kiemelünk egyet, akkor az olyan lesz, mint egy szimfónikus zenekar, amelyből kiemeljük a rézfúvósokat, és azt mondjuk: nekik más karmester dirigál. Képzeljük el, hogyan fog megszólalni – mondta.Okkal merül fel a kérdés: miért olyan népszerű mégis a fősodratú közgazdaságtanban és az ennek megfelelő politikai diskurzusban a jegybanki függetlenség gondolata? Természetesen anyagi érdekeltségből – hangsúlyozta, majd hozzátette: itt nem a Magyar Nemzeti Bank mindenkori vezetésének érdekeltségéről van szó, hanem sokkal bonyolultabb összefüggésrendszerről: a nemzetközi pénzszivattyúk működtetéséről. Szerinte nem véletlen, hogy a pénzkibocsátás kormányzattól független monopóliumának megteremtése a londoni Rhotschild családtól származik, akik elnyerték maguknak ezt a jogot, a Bank of England megalapításán és monopolhelyzetbe hozása révén. Később ugyanezt megtették az Amerikai Egyesült Államokban is, annak ellenére, hogy az Alapító Atyák – köztük Benjamin Franklin – ezt hevesen ellenezték. Nem véletlenül. Ahogy Mayer Amschel Rothschild nyilatkozta 1790-ben: „Ha az enyém pénz kibocsátás és forgalom ellenőrzése, akkor kit érdekel ki írja a törvényeket!” Vagyis az alapító atyák éppen a képviseleti demokráciát féltették. A lobbierő mégis győzött: az Egyesült Államokban a pénzkibocsátás joga kikerült az állam fennhatósága alól, és a magánbankok kartelljeként működő FED kezébe került, a mai napig.A Jobbik országgyűlési képviselője kijelentette: nálunk nincs szó arról, hogy a központi bankot magánérdekeltségek birtokolnák, hiszen 100 százalékos állami tulajdonban van. De a globális pénzügyi hálózatnak erre nincs is szüksége: számukra elég, ha a függetlenség örve alatt a jegybank olyan politikát folytat, amely megfelel az érdekeiknek. És ez így is történt az elmúlt 20 évben – mondta. A magyar gazdaságpolitika történetének egyik legkatasztrófálisabb hatású döntéseként a jegybanki alapkamat a módszerváltás kezdete óta az egekben van, amit kezdetben talán nem a károkozás szándéka, hanem a tudatlanság, a hozzá nem értés okozott. A deregulációs folyamatok – elsősorban a hatósági árak megszüntetése – miatt meglóduló inflációt a jegybank drasztikus kamatemeléssel, vagyis kőkemény monetáris megszorítással kívánta orvosolni. Ahogy a méltatlanul agyonhallgatott kitűnő közgazdász, Nagy Pongrác fogalmazta: a rendszerváltás tragédiája az volt, hogy olyanok diktálták a feltételeket (mindenek előtt az IMF, a Nemzetközi Valutaalap), akik nem értettek a tervgazdasághoz, és olyanok hajtották végre, akik nem értettek a piacgazdasághoz. Hát innen ered ez a téves döntés, amelynek kártékony terhét azóta is cipeljük magunkkal: magyar jegybank alapkamat a mai napig példátlanul magas. Ami nem csak a költségvetés közvetlen kiadásait terheli meg indokolatlan mértékben, hanem elszívja a forrásokat a magyar kis- és középvállalkozásoktól, tovább fokozva versenyhátrányukat az erőfölényükkel amúgyis visszaélő multinacionális óriásvállalatokkal szemben. Mindehhez járul az elmúlt években a hatalmas tartalékképzés. Amikor a magyar gazdaságnak óriási szüksége lenne friss pénzre, hogy felpörögjön a körforgás, a pénz ehelyett banki trezorokban pihen, élvezve a magas kamatok miatt erőfeszítés és kockázat nélkül megszerezhető extraprofit előnyeit.Hegedűs aláhúzta: ha a kormány és a parlamenti többség komolyan veszi a gazdasági szabadságharcot, a jegybanki függetlenséget meg kell szüntetni. A nemzeti bankot nem a választott politikai hatalomtól, hanem a globális pénzügyi körök érdekeitől kell függetlenné tenni. Ez akkor valósulhat meg, ha a Magyar Nemzeti Bankot teljes egészében a törvényhozás, a Magyar Országgyűlés fennhatósága alá helyezzük.A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjeként Hegedűs Tamás megfogalmazta és benyújtotta az erre irányuló módosító javaslatot, melyhez Magyarország gazdasági önrendelkezésének visszaszerzése érdekében támogatást kért.barikad.hu